Szülővárosom Nagyszalonta
Bocskai István 1606.-ban 300 hajdúját telepítette Köles várába. A környék legnépesebb mezővárosa a török dúlás után romokban állt, lakóhelynek alkalmatlan volt. Az erdők, mocsarak közé rejtett Szalontát 1625-ben a hajdúk megvásárolják Toldi Györgytől. A környék elpusztult kastélyainak, templomainak tégláiból várfalakat és később tornyot építettek. A torony eredetileg nem volt csonka. Teteje 1658-ban égett le, amikor II. Rákóczi György fejedelem - számítva a törökök előrenyomulására - elrendelte a települések kiürítését és a hadászati létesítmények felgyújtását.
Szalonta, mint végvár elvesztette katonai jelentőségét. A XVIII. század első felében az omló, romló falakkal az árkokat feltöltötték. Az őrtorony - a Csonkatorony - magára maradva dacolt a pusztító viharokkal, az idő állandó ostromával. 1899-ben restaurálják és befedik. Itt talált végleges otthonra az Arany János Emlékmúzeum.
Nagyszalonta
Arany János Gimnázium
Gi
Általános Iskola
Nagyszalonta híres szülöttei:
Arany János -költő
Bihari Klára - költő
Ercsey Sándor - ügyvéd, író
Kiss Ferenc - orvosprofesszor
Kiss István - szobrászművész
Kulin György - csillagász
Lovassy László - jogász, politikus
Lovassy Andor -író
Sinka István - költő, író
Zilahy Lajos - író